2015. június 30., kedd

Csak jól akarom magam érezni!




Nemrég az írországi Corkban jártam. Csodálatos hely és igazán érdemes ellátogatni egyszer. Az időjárás (éghajlatnak nem nevezhető, inkább csak időjárásnak, persze rengetegszer beszédtéma is, és ha ez nem így lenne, bizton állíthatom, nagyon csendes hely lenne) gyógyító, hiszen nincs sem túl meleg sem túl hideg. Nekem, mint északról érkezőnek (a szerző Edinburghban – UK – él) majdnem tökéletes, ami persze nem azt jelenti, hogy időnként nincs meleg, mert higgyék el időnként meleg van, velem is ez történt, meleg volt, nagyon meleg!

A hálószobámban voltam a városközpontban egy öreg szálloda utolsó szintjén. A nap folyamán felgyülemlett meleg megrekedt a szállodában, mely persze egy gondos tervezés következménye is. Az épület bonyolult csőrendszere és fűtő kondenzátorai gondoskodtak róla, hogy a környezet hőjét is begyűjtsék és pontosan a 414-es szobára vezessék, ahol a véletlennek köszönhetően pont én tartózkodtam.
„Nos, hadd színesítsem tovább ezt az amúgy is színes kis történetet.” A 414-es szoba a szálloda utcai részében volt, mely a McCourtain útra nézett, mely Cork éjszakai életének egyik legforgalmasabb útja.

Volt néhány választási lehetőségem:
-          Becsukni az ablakokat, kizárni a zajt és egy „szaunában” aludni
-          Kinyitni az ablakokat, a forgalom és mulatozók zajától ébren lenni egész éjjel (és persze így is a hőség miatt szaunában érezni magam)
-          Tiltakozni a szálloda vezetőségénél és tudatni velük milyen meleg a szoba
Az utóbbit választottam. Meggyőző érveimmel biztos voltam benne, hogy a telefon másik végén a személy átérzi az általam elmondottakat, hogy mennyire elviselhetetlenül meleg a szoba, mennyire kényelmetlen az egész helyzet, hogy mennyire zajosak és hangosak az utcán mulatozók és mennyire büdös és zajos a forgalom is. Elégedett voltam magammal az érveimmel és szinte már hallottam, ahogy a személy a telefonban felajánl egy magasabb komfortú, légkondicionált, folyóra néző lakosztályt. 

Hát nem így lett, helyette elnézést kért. Nos, erre én is motyogtam egy elnézést, hogy megzavartam, mert tényleg nem nagy dolgok voltak az említettek egy meglett férfi számára, és egyébként is ilyen triviális dolgok miért is zavartak egyáltalán? Egyébként nagyon helyes hölgy volt, szóval ennyi. 

Legközelebb azzal fogom kezdeni, hogy megmondom, mit kell tenni, hogy a problémám megoldódjon, és mit kell kapnom a szállodától kompenzációként és persze ezek konkrétumok lesznek!

Robin Copland – Scotwork International, Igazgató

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése