2015. május 4., hétfő

Legyünk ugyanolyan agresszívak? Nem biztos…

A héten történt néhány dolog, mely az alábbi írásomat ösztönözte. Az első egy nemrég tartott haladó tárgyalási készség fejlesztő tréningünkön történt. Az egyik hallgató arról kérdezett, hogy hogyan kezelje a nehéz embereket. Feltételezem, hogy mindnyájunknak volt már ilyen esete, akár a magán, vagy az üzleti életben. Mint általában, hogy időt nyerjek és megfontoljam a válaszom megkérdeztem a többi hallgatót, hogy van-e bármi ötletük.

Az én fejemben a problémás személy azt jelentette, hogy nem tud hallgatni, túlhallatja a hangját, megkérdőjelez mindent és nem igazán teremt értéket megnyilvánulásaival. A résztvevők egy csoportja azt mondta, hogy az általuk preferált reakció ilyen irritáló viselkedés esetén a még irritálóbb és még hangosabb válaszreakció. Ahogy Elliot Ness tette ezt,  az Aki legyőzte Al Caponét című filmben. Ha ők hangosan kiabálnak, te kiabálj még hangosabban! Ha ők késsel támadnak, te vedd elő a golyószórót!

Aztán másnap a Time újságban valami hasonló írást olvastam „Miért működik az ellenállás a zsarnok főnökökkel szemben” címmel.
Egy kézzel fogható tanulmány (Bennett Toper – Ohio Egyetem) arra a következtetésre jutott, hogy azok a dolgozók, akik zsarnok főnökeikkel felveszik a harcot és visszavágnak, általában jobban járnak.

A tanulmányban, - mely a Personnel Psychology szakújságon keresztül publikálásra került – a résztvevőket először arról kérdezték, hogy feletteseik milyen gyakran tették őket nevetségessé vagy kommunikálták feléjük, hogy gondolataik, vagy megnyilvánulásaik nevetségesek, majd arra kérdeztek rá, hogy ilyen esetekben miképp reagáltak főnökük viselkedésére.
Hét hónappal később a tanulmány résztvevőit megelégedettségi szintjükről, munkájuk iránti elkötelezettségükről, az általános stressz szintjükről és negatív érzéseikről kérdezték.
Mindazoknál, akik az ellenségeskedésre ellenségesen reagáltak az derült ki, hogy a munka iránti megelégedettségük magasabb volt, kevesebb stressz érte őket és magasabb volt az elkötelezettségük a cég iránt. Az agresszív tükörviselkedés megnyilvánulásai a passzív agressziótól, - a főnök teljes ignorálása – vagy a feladatok érzelmi bevonás nélküli elvégzésén keresztül a vissza ordibálásig terjedtek. 

A legmeglepőbb talán az volt, hogy az agresszív válaszreakció nem befolyásolta alkalmazóik jövőbeni kilátásait. Sőt, inkább csodálatot és tiszteletet váltottak ki.
Időnként, sajnos a tárgyalásokon is kezelnünk kell agresszív és nehéz tárgyalófeleket, és míg nem vagyok benne biztos, hogy komfortosan érezném magam, vagy produktívnak érezném az agressziót tárgyalópartneremmel, beszállítómmal, vagy üzleti partneremmel szemben, azzal egyetértek, hogy a modortalan viselkedés egy szomorú helyzet.

Gyakran az efféle hangulat már a tárgyalás megkezdése előtt tapasztalható. Kontrolláljuk a viselkedésünket.! Legyünk asszertívek és ne mérgesek! Ahogy egy kollegám mondja, légy szigorú a céljaidhoz, de ne a hozzáállásoddal! 

Alan Smith – Scotwork Nagy-Britannia